Pain, without love,
Pain, I can't get enough.
Pain, I like it rough,
'cause I'd rather feel pain than nothing at all.
Tegnap óta tart, kisebb-nagyobb megszakításokkal.
Igazából nem is tudom az okát. Lehet, hogy csak besokalltam. Meg azt hiszem, féltékeny vagyok. Csak ezt az emberek többsége nem nagyon vallja be magának, nem? Vagy csak én vagyok ilyen görcs? Mindegy.
Megtudtam, hogy T. felesége -megint- terhes és ez...úgy...nem is tudom. Kikészített. Tudom, hogy örülnöm kéne neki, ölelgetve gratulálni vagy tudom is én,de...Nem. Nem megy. Tegnap például szitkozódva-sírva fel-alá járkáltam a lakásban, szegény anyámnak meg szót se szólhattam róla. Nincs kinek kiöntenem a lelkem, általában T-nek szoktam, ugye, mert ő megértő és mindig meghallgat, de nem akarom megsérteni...
Borzalmas. Élőhalottként vegetáló valaminek érzem magam, zombiarccal jártam az utcákat ma is. Nincs kedvem se enni, se semmihez, csak elfutni innen...akárhova.
Elsőre, tudom, meglepő lehet, hogy ennyire kiakadtam, de...mindegy, hosszú.
Lényeg a lényeg, nem mostanában fogok örömömben pattogni a seggemen, hogy például,de jó, süt a Nap.
Egyéb:
Tegnap délután azért még jól éreztem magam (mielőtt az előbb leírtak megtörténtek volna). L-lel elmentem a Kossuth-térre. Igaz, nem volt kivilágítva, mint este szokott, de így is valami gyönyörű. Középen hatalmas karácsonyfa, tőle jobbra kajálda, lehet kapni csokiba mártott almát, palacsintát, saslikat, gyrost, mindenfélét.
Előre haladva a Fő utcán pedig sátrak vannak, árulnak bögréket, festményeket, névre szóló telefontartót meg zoknit, gyertyát, gyertyatartót, spirálkrumplit, forralt bort, sült gesztenyét, karamellát, mindent, mi szem-szájnak ingere. Igencsak tetszetős.
L-lel vettünk spirálkrumplit, én fokhagymás, ő sonkás ízesítésben. Jó ropogósra sültek, nyamm.
A szilvesztert valószínűleg E-nél töltöm, mint tavaly. De ez még odébb van.
Ti érezzétek jól magatokat, és egyetek sok spirálkrumplit! До свидани!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése